Menthetetlenül oda vagyok az aprócska, omlós édes kekszért, ami a kávét még élvezetesebbé teszi. Persze itt most nem azokra a kekszekre gondolok, amelyeket kis átlátszó csomagokban tesznek a kávéscsésze mellé a benzinkúton. Bár hozzá teszem, azért találkoztam már egészen ízletesekkel is, nekem leginkább a túl édes íz a zavaró bennük. De most azokra az apróságokra gondolok, amelyek szinte maguktól szétolvadnak a szánkban és még a morzsákat is felcsipegetjük a kistányérról... A "házi" készítésű kekszre gondolok, amelyekkel a kávérajongókat csalogatják a cukrászda-illatú kávézókban.
Hetek óta gyűjtögettem a recepteket és terveztem, hogy feltöltöm végre a kis színes dobozkáimat az omlós, vajas finomságokkal.
 |
| Fotó: SzMiki |
Elég zsúfoltan telt a hétvégém, de lazításként nekiálltam sütögetni. Végül a sok-sok lehetőség közül két recept mellett döntöttem. (Persze nem tudtam ellenállni a kísérletezésnek, csak inspirációként használtam végül a recepteket. ) Három különböző keksz született: a vaníliás és a kakaós változat, majd bónuszként a kakaós keksz fahéjjal és kardamommal. Szeretem a kardamom ízét és kíváncsi voltam, hogyan fogja érezni magát a kakaós-fajéjas társaságban. Egészen izgalmas íz-együttest hozott létre a hármasuk. Nekem nagyon ízlik, de azért nem aratott osztatlan sikert. A konzervatívabb ízek kedvelőinek érdemes óvatosan próbálgatni a fűszereket.
Receptek:
 |
| Fotó: SzMiki |
vaníliás keksz:
13 dkg vaj (szobahőmérsékleten)
14 dkg simaliszt
4 dkg kókuszvirág cukor
(ha szereted az intenzív édes ízt, akkor 5 dkg normál cukorral érdemes készíteni)
fél rúd vanília kikapargatva
1 csipet só
1 csipet sütőpor
kakaós és kakaós-kardamomos keksz:
22 dkg vaj (szobahőmérsékleten)
18 dkg liszt
2 dkg keményítő
4 dkg sötét kakaópor
5 dkg kókuszvirág cukor (vagy normál cukor, ha édesen szereted a kekszeket itt is érdemes kicsit többet tenni bele)
1 csipet só
3 ek tejföl (az eredeti receptben tej volt, de omlósabb a tejföllel)
Bekevertem a teljes mennyiséget, majd a felét kiszaggattam a sütőpapírra, a másik feléhez pedig hozzátettem a fűszereket.
Fűszerek a keksz mennyiség feléhez:
4 db kardamom mag mozsárban megtörve
2 tk fahéj
 |
| Fotó: SzMiki |
mindkét változatnál keverőtálba tettem az összetevőket és összekevertem, amíg a vaj kicsit habossá vált. Teáskanállal "kiszaggattam" a kis kupacokat (kb. 2 cm-es halmokat) a sütőpapírra és 180 fokon légkeveréssel kb. 10 percig sütöttem.
Fontos, hogy ha azt szeretnénk, hogy a keksz elterüljön és ropogós legyen, akkor érdemes a vajat kikeverni habosra (esetleg a cukorral) és csak utána hozzáadni a többi összetevőt.
Ha viszont éppen csak összekeverjük a langyos vajjal a többi hozzávalót, akkor omlósabb változatot kapunk.
Igazából szebben mutatna, ha habzsákból formákat nyomtam volna a sütőpapírra a tésztából, de bevallom hősiesen, hogy a kényelmesebbik megoldás nyert. Tetszik nekem ez a rusztikus forma. Egyszer nekifutok talán a habzsákos változatnak is. Porcukorral még látványosabbá lehet tenni az apró finomságokat, de én nem igazán kedvelem a túl sok cukrot, általában az alapreceptben szereplő mennyiség 2/3-át szoktam használni.
 |
| Fotó: SzMiki |
Érdekes volt, hogy a vaníliás változatnál a kekszek szépen szétfolytak a sütőpapíron és kis korongocskák sültek. A kakaós változatnál pedig szinte teljesen megmaradt a kiszaggatott forma. Talán inkább ennél a receptnél érdemes a habzsákos kinyomással próbálkozni. A másik valószínűleg úgyis elveszítené a formáját.
A következő sorozat egy másik vaníliás keksz kipróbálása lesz, ennek a receptjében tojásfehérje is szerepel. Ez elég érdekesen hangzik, kíváncsi vagyok az állagára, meg tudja-e majd őrizni a keksz az omlósságát. Ha sikerült elkészülnie és elégedett leszek az ízével is, felteszem majd a receptjét.
A dobozkában pedig így mutatnak az elkészült kekszecskék:
 |
| Fotó: SzMiki |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése