Természet alkotta pszichedelikus folyosók

Fotó: Mikhail Mishainik

Ez a leírhatatlan szépség nem festőművész, vagy szobrász alkotása, ezek a kövek természetes képződmények. A fotókat Mikhail Mishainik fotós-barlangász és felfedező csapata készítette. Számomra mesevilágnak tűnik a felfoghatatlan szépség, amellyel a természet megajándékozott minket. A fotók egy elhagyott sóbányában készültek Oroszországban, Jekatyerinburg város alatt. A pszichedelikus mintázatokat a természetesen örvénylő karnallit ásvány és a kőzetrétegek találkozása hozta létre a földalatti folyosók falán. Bevallom sosem hallottam még a karnallitról, de az is igaz, hogy nem vagyok sem geológus, sem ásványszakértő. Viszont az internet korában sokáig nem marad titok semmi.

Amit a karnellitről tudni érdemes: 

Fotó: Mikhail Mishainik

Wikipédia szerint: Tiszta formában színtelen, áttetsző és keserű ásvány. – Aha! Szóval keserű... nem tudom ki, hogyan van vele, de én nemigen szoktam megkóstolni az ásványokat. Elgondolkodtatott, hogy kinek juthatott ez eszébe... és vajon miért?

A karnellit könnyen oldódik vízben, kálium, magnézium és klór tartalma erősíti a táptalajt a növények számára. Legtöbbször sárgás-vörös színű a benne lévő vastartalom miatt, de előfordul kék és lila színekben is.

Távol a hipnotikus alagútrendszertől még ma is működik a bányának egy igen kicsi szakasza, így a már használaton kívüli részek sem látogathatóak csak speciális hatósági engedéllyel. Ezért is annyira különleges, hogy elkészülhettek ezek a képek.

Fotó: Mikhail MIshainik

Mikhail Mishainik és csapata hosszú időt töltött a barlangban az örvénylő járatok felfedezésével. A kis csoport több alkalommal lent is éjszakázott, ami fantasztikus élmény lehetett. A barlangok nagyon közel állnak a szívemhez, így különösen örültem, amikor ebbe a cikkbe és fotókba botlottam a neten.

Mikhail így mesélt a bányáról és a felfedezés öröméről:

„A bánya hatalmas és több kilométer szélességben és hosszúságban elnyúlik. Az alagút egy ága is hosszabb lehet akár, mint négy mérföld.
Nehéz leírni milyen érzés ilyen hosszan lent lenni. Teljesen elveszíted az időt, a levegő nagyon száraz, állandóan szomjas vagy. A levegő apró só szemcsékkel telített, és ha nem világítanánk, koromsötét lenne.”

Fotó: Mikhail Mishainik

„Nagyon könnyű eltévedni a sok hasonló átjáróban, ezért mindig különösen körültekintően navigáltuk az utunkat. A járatokról sokaknak van tudomása, de hatósági engedély nélkül lehetetlen a bejutás. – mondta Mikhail. – A biztonságunkat nagyon komolyan vettük, de természetesen mindig vannak veszélyek. Előfordulhatnak gázszivárgások, metán, hirdogén-szulfid, vagy szén-dioxid és soha nem zárható ki a fölcsuszamlás lehetősége sem. Persze a veszély is része a felfedezés élményének és nagyon különleges az érzés, hogy valahol olyan helyen járhatunk, amit csak kevesen láthatnak.”

Forrás: http://themindunleashed.org/

Fotó: Mikhail Mishainik